Klímaváltozás, mi vár még ránk

2020.04.24

Ha nem fékezzük meg a klímaváltozást, tönkretesszük a Földet. Az új tanulmányok segíthetnek valamit, de a jövő így sem lesz rózsás.

A császárpingvin normális esetben a tengerjégen költ, és több mint nyolc hónapig neveli fiókáit. Ha a tengerjég instabil vagy töredezik, a madarak inkább a kontinens megbízhatóbb jégtakarójára húzódnak. Ha az önállósuló fiókák enni akarnak, magasról kell levetniük magukat a vízbe. A víz melegedése miatt zsugorodik a tengerjég. A pingvinek kénytelenek alkalmazkodni, drámai mértékben megfogyatkozhat az állományuk.

FORRÁS: STEFAN CHRISTMANN

ÍRTA: ELIZABETH KOLBERT

"Az amerikai történelem egyik egyedülálló napja a végéhez közeledik" - zengte jellegzetes baritonján Walter Cronkite, a CBS híradójának műsorvezetője 1970. április 22-én. Az első Föld napja 20 millió embert, az ország lakosságának tizedét vonzotta az utcára. Sokkal többet, mint amennyire az esemény megálmodója, Gaylord Nelson szenátor számított. A résztvevők sokszor sajátosan szertelenül fejezték ki, hogy aggodalommal tölti el őket a környezet állapota. Énekeltek, táncoltak, szemetet gyűjtöttek, New York utcáin döglött halakat vonszoltak fel-alá.

Bostonban halottnak tettették magukat, Philadelphiában egy minden fajra kiterjedő "függetlenségi nyilatkozatot" írtak alá. "A Föld napja éppen azt hozta, amiben bíztam - nyilatkozta később a wisconsini demokrata szenátor. - Tömeges, elemi erejű tiltakozás volt." Nem emlékszem, hogy 1970-ben gyerekfejjel bármelyik eseményen részt vettem volna, de világlátásomat döntő módon formálta az az "egyedülálló" pillanat. A hetvenes években én is tüntettem az esőben, győzködtem az osztálytársaimat, hogy hasznosítsák újra az üdítős dobozokat. Bíbor virágos trapéznadrágot viseltem, és aggódtam a Föld jövőjéért.

Őrmesterhalak úszkálnak egy műanyag zacskó körül Tajvan part menti vizeiben. Évente nagyjából nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül a tengerbe, és élőlények millióit pusztítja el.

FORRÁS: MAGNUS LUNDGREN, NATURE PICTURE LIBRARY

Felnőttként, újságíróként a környezetvédelemre szakosodtam, fiatalkori szenvedélyemből hivatás lett. Amazóniából tudósítottam az erdőirtásról, Új-Zélandon vizsgáltam az invazív fajok hatásait, Grönlandra kísértem a jégtakaró vastagságát mérő kutatókat. Büszkén láttam, hogy gyermekeim belépnek az iskolai környezetvédő klubba. Meséltem nekik - talán többször is, mint kellett volna -, hogy annak idején kiszedtem az iskolai büfé szemetesvödréből mindazt, amit újra feldolgozhatónak véltem. Új-Angliában élek. Itt április 22. pompás nap. Rügyeznek a fák, brekegnek a békák, fészket raknak a királygébicsek. A Föld napján évről évre kirándulok a közeli erdőbe. Ebihalakat keresek, megcsodálom a tavaszi kérészéletű fajokat. És egyre inkább aggaszt bolygónk jövője.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. áprilisi lapszámában.

Denman-gleccser látványos átalakuláson esett át az elmúlt két évtizedben.

Egy friss tanulmány szerint a kelet-antarktiszi Denman-gleccser 5 kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben - írja a Phys.org. Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) és a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) csapata attól tart, hogy a jég alatti kőzet formája még kiszolgáltatottabbá teheti a gleccsert az éghajlatváltozással szemben.

Ha a Denman-gleccser teljesen eltűnne, 1,5 méterrel emelné meg a tengerszintet. A UCI és a JPL kutatói ezért döntöttek úgy, hogy átfogóan elemzik a jégtömeget és környezetét. Eric Rignot, a UCI munkatársa szerint sokáig úgy vélték, hogy a Kelet-Antarktika kisebb veszélyben van: "Kelet-Antarktikáról eddig úgy gondoltuk, hogy kevésbé fenyegetett (a globális felmelegedés miatt), de a gleccsereket, mint a Denmant a krioszférakutatók alaposan megvizsgálták, és most már látunk bizonyítékokat a tengeri jég potenciális instabilitására ebben a térségben."

A tanulmány szerint 1979 és 2017 között a gleccser 268 milliárd tonna jégtömeget vesztett el.

A szakértők az Olasz Űrügynökség műholdas adatait elemezték, hogy jobban felmérjék azt a pontot, ahol a gleccser alja elválik a kőzettől, és a tengerbe ér. Úgy tűnik, a gleccser egyre inkább visszavonul, a talapzat felépítése pedig tovább segítheti az olvadást. A csapat attól tart, hogy hosszabb távon a Denman-gleccser zsugorodása jelentős tengerszint-emelkedést fog előidézni.

Kép: NASA