Magyarország: az aszály is pusztít, nemcsak a járvány

Miközben a világ a koronavírus járvány ellen küzd, kevesebb figyelem jut a klímaváltozásra, amely pedig egyre nagyobb fenyegetést jelent a mindennapokban. Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságra - figyelmeztet a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet.

Ráadásul főleg olyan területeken veszélyezteti a termést a szárazság, ahol előrelátással, a víz visszatartásával megelőzhetők, enyhíthetők lennének az aszály okozta károk.

Idén is aszályos tavaszunk van

Az idei tavasz időjárása Magyarországon - hasonlóan 2019 tavaszához - az aszályról szól. Az Országos Meteorológiai Szolgálat információi szerint a talajok felső 20 centis rétege igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-25%-át tartalmazza. Ha nem érkezik elég eső, a termés veszélybe kerül.

A szárazság elleni védekezést egyáltalán nem segíti, hogy vízgazdálkodásunk a vizek gyors elvezetésére rendezkedett be. Árvízvédelmi szempontból persze ez lényeges, de a gyors bel- és árvízelvezetéssel gyakorlatilag kiszárítjuk az országot és tönkretesszük a természetet, valamint hátrányba hozzuk a mezőgazdaságot, állítja a civil szervezet.

Újratervezés a klímabarát fejlődésért

A WWF Magyarország szerint a gazdaság újraindításakor elkerülhetetlen, hogy egy zöldebb, klímabarát pályára állítsuk Magyarország fejlődését. Ennek nélkülözhetetlen elemei a vízgazdálkodás és területhasználat újragondolása. Víz visszatartó vízgazdálkodásra, a talajt és a biológiai sokféleség megőrzését segítő mezőgazdaságra kell áttérni, és a vizek jelenlétéhez igazodó területhasználatot kell megteremteni.

Önmagában az öntözés nem megoldás

Magyarországon az aszály átlagosan évi 40 milliárd forintnyi bevételkiesést okoz a gazdáknak. A kormány jelenleg is dolgozik az öntözéses gazdálkodás ösztönzésén, a következő tíz évben 170 milliárd forintot szánnak öntözésfejlesztésre. Ez azonban az aszálykárok mérséklésére csak nagyon kis mértékben használható. Becslések szerint a hazai agrárterületek mindössze 4-6 százaléka alkalmas öntözéses gazdálkodásra. A gyakoribb aszályok folyóinkon vízhiányt okozhatnak, így az öntözővíz-ellátás is kérdéses lehet.

Szemléletváltás mindenekelőtt

A 2020. áprilisi aszálytérképek alapján a legnagyobb kiterjedésű aszályos területek éppen a Tisza és mellékfolyóinak egykori árterén, az Alföldön vannak. Ezekről a területekről az árvíz-, illetve belvízvédelmi rendszerek a többletvizeket elvezetik, pedig csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi olyan mélyártéri terület van, ahova biztonsággal ki lehetne vezetni az árvizeket. A belvizekre is is úgy kellene tekinteni, mint az aszálymérséklésre felhasználható, helyben rendelkezésre álló erőforrásra.

Ehhez azonban főleg valódi szemléletváltás kell - szorgalmazza a változást a WWF. Az elmúlt évszázadokban a víz elvezetésére koncentráltunk, ma már azonban a szélsőséges víztöbbletet és vízhiányt is kezelnünk kell. A víz számára helyet kell biztosítani a tájban. Több teret kell adni a folyóknak, a belvizek jelenlétéhez kell igazítani a gazdálkodást és az alkalmas területeken az ártéri tájgazdálkodást kell elősegíteni.